Hazánk első nemzeti parkjának megalapításával már több mint harminc éve előtérbe kerültek a természetvédelmi prioritások a magyar Alföldön. A Hortobágyi Nemzeti Park védett területein és azok védőzónájában a kedvezőtlen termőhelyi körülmények, valamint a természetvédelmi kezelési szabályok alkalmazása ösztönzőleg hatott a természetvédelemmel harmonizáló, fenntartható gazdálkodási módok kialakítására.

A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. alapítása óta folyamatosan állt át az ökológiai gazdálkodásra, napjainkban -17.000 ha területtel, 3.000 állategységgel- a gazdálkodási mód legnagyobb magyarországi képviselője. 2000. évben a Magyar Ökogazdálkodók Szövetsége hortobágyi székhellyel alakult meg, a 25 legnagyobb ökogazdálkodó több mint 50 %-át fedi le a magyarországi ökoterületeknek. Szintén hortobágyi székhellyel jött létre a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület is, melynek 320 tagja a nemzeti park érdekeltségi területén 40.000 ha-on gazdálkodik. Négy éve a Hortobágyi Halgazdaság teljes területével -5500 ha halastón- átállt az ökológiai gazdálkodásra, megkezdte a bio minősítésű hal értékesítését.

Összességében a magyarországi ökológiai gazdálkodás területének több mint egyharmada koncentrálódik a régióban, Hortobágy és térsége az ökogazdálkodás “zászlós hajója”.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a természetvédelmi feladatok ellátása során -új filozófiájának megfelelően- nagy jelentőséget tulajdonit a természetkímélő gazdálkodási módnak, ezért támogatja elterjedését. Az ökogazdálkodás termékeit a különleges minőségű, bio minősítésű, helyi gasztronómiai specialitásokat nemzeti parki termékeknek tekinti, a térséget pedig ÖKORÉGIÓ-ként határozza meg.

Hortobágy Ökorégiónak a nemzeti park ajánlásával piacra kerülő biotermékei több alkalommal sikerrel szerepeltek a kiállításokon és szakmai rendezvényeken, ezért a legnagyobb térségbeli ökogazdálkodók és a HNP Igazgatósága 2005. évben úgy döntött, hogy összefognak a nemzetközi bemutatkozás érdekében is.

A biotermékek világkiállítását 1991 óta minden évben Németországban rendezi meg az IFOAM (Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége) az első években Mannheim, Weisbaden, Frankfurt adott helyet a Bio Fach-nak, 1999. óta a nürnbergi Messecentrumban kerül sor a rendezvényre. Az elmúlt évben 110 nemzet, 2245 kiállítója vett részt, 33.000 fő szakmai látogatót regisztráltak.

A 2007. február 15-18. között tartandó világkiállításon Hortobágy és térsége második alkalommal önálló standon jelent meg “HORTOBÁGY ÖKOREGION” név alatt, ahol a legjellemzőbb nemzeti parki termékek (szürke marhából, mangalicából, bivalyból, racka juhból és halból készült bioélelmiszerek, tejtermékek, pékáruk, pálinka, méz, bor, gyógynövények stb.) kerültek bemutatásra, a tájegység hagyományaival (viselet, zene, tánc stb.) idegenforgalmi ajánlataival együtt (5. Hall, 302. Stand).

Nürnberg és Hortobágy kapcsolata -a magyar szürke szarvasmarhának köszönhetően- sok száz évvel ezelőtti. Nem túlzás a középkori magyar állattenyésztés európai méretű teljesítményeként értékelni ennek a tájfajtának a kitenyésztését, amelyik századokon át kiváló tulajdonságaival meghódította és uralta is az európai piacokat, mind a hústermelés, mind az igaerő teljesítmény tekintetében. Az alföldi pusztáról Nyugat-Európába hajtott szürke marha valóban világmárkának számított. Ez a fajta alkalmas volt arra, hogy sok száz km-es lábon hajtás után is jó minőségben érkezzék meg a távoli vágóhidakra. Széles hajtóutak vezettek minden irányba, legfőbb piacunk Bécs volt, de eljutott a magyar marha Nürnbergbe, Strassburgba, Velencébe is. Az utolsó nürnbergi marhavásár 1713-ban volt. A fajta történetét kutatók szerint a XVII. század végi hatalmas nürnbergi tűzvészt követően a magyar pusztáról megérkező szürkemarhacsorda mentette meg a város lakosságát az éhhaláltól. Nürnbergben az óvárost átszelő folyón átívelő Fleischbrücke nevű híd mellett ma is megtekinthető szürke marha szobor emlékeztet a régmúltra. A Hortobágy Ökorégió standján kiemelt szerepe volt a szürke marhából készült termékeknek.